Vasárnap este Ljubljanában Magyarország–Horvátország összecsapást rendeztek a női kézilabda Európa-bajnokság A csoportjának második fordulójában.
0–5 után jegyezte az első gólt a Golovin Vlagyimir által irányított piros-fehér-zöld együttes. A magyarok 11 és fél percig képtelenek voltak betalálni, ez megalapozta ellenlábasának, hogy magabiztosan négy-öt góllal vezettek.
A pihenő előtti kissé megrázta magát Golovin csapata, a félidőre háromra csökkentette a különbséget (7–10).
Nem változott a játék képe a térfélcserét követően, végig vergődtek Klujberték. Sem védekezésben, sem támadásban nem javult a teljesítmény, így esély sem volt a felzárkózásra.
A horvátok sem mutattak jó kézilabdát, de ez most elégséges volt, hogy ők nyerjék a meccset.
Ezzel nagy valószínűség szerint a magyar válogatott nulla ponttal kezdi a középdöntőt az Eb-n. A csoport harmadik meccsén kedden este a címvédő Norvégia lesz az ellenlábas.
Női kézilabda Európa-bajnokság, A csoport, 2. forduló:
Magyarország–Horvátország 18–21 (7–10).
Norvégia–Svájc 21–38 (9–19).
Az állás: 1. Norvégia 4 pont, 2. Magyarország 2 (51–49), 3. Horvátország 2 (44–50), 4. Svájc 0.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!