Az csütörtökön dőlt el végérvényesen, hogy a magyar-szlovén pályázatot nem fogadja be az IIHF, mert nem rendelkezett a magyar kormány garanciájával.
Az IIHF április 26-án vette el a jövő évi rendezés jogát Szentpétervártól az oroszok Ukrajna ellen folyó háborúja miatt. Ezt követően - mivel egy év van hátra a következő vb-ig - az IIHF először felvette a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a koronavírus-járvány miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra.
A nemzetközi szövetség érdeklődött a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek. Miután a magyar és a szlovén válogatott feljutott a ljubljanai divízió I/A-vb-ről az elitbe, a két ország szövetsége május 8-án bejelentette kandidálását.
Azonban a magyar fél a határidőre, csütörtökre nem tudta beszerezni a kormány garanciáját, ezért az IIHF már csak az időközben beérkezett, és minden szükséges dokumentummal rendelkező finn-lett pályázattal foglalkozott. Mivel ez megfelelt a követelményeknek, Tampere és Riga most hivatalosan is elnyerte a rendezési jogot. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartják.
Luc Tardif IIHF-elnök jelezte, noha a magyar-szlovén pályázat is remek volt, a kormánygaranciára szükség van. Még csütörtökön kiemelte, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést. A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Azt sikerült elérni, hogy a magyar-szlovén kandidálásra készített kisfilmet „versenyen kívül” bemutathatták a pénteki ülésnapon. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Arena lett volna a helyszín.
A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arenával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arenával pályáztak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a magyar válogatott - amely története során harmadszor szerepel az elitben - Tamperében vagy Rigában vívja a csoportmérkőzéseit.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntöttek: Svájc maradt az egyedüli pályázó (helyszínek: Zürich és Fribourg), miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.
A Román Labdarúgó Szövetség (FRF) fegyelmi bizottsága pénzbüntetéssel sújtotta a Bukaresti Dinamót, miután a csapat drukkerei magyarellenes rigmusokat skandáltak az FK Csíkszereda elleni mérkőzésen.
Pénteken már a 19. szezonját kezdi a magyar–román közös jégkorongbajnokság, az Erste Liga. A számok mögött pedig legalább annyi érdekesség van, mint amennyi a jégen várható.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.
Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!