Az csütörtökön dőlt el végérvényesen, hogy a magyar-szlovén pályázatot nem fogadja be az IIHF, mert nem rendelkezett a magyar kormány garanciájával.
Az IIHF április 26-án vette el a jövő évi rendezés jogát Szentpétervártól az oroszok Ukrajna ellen folyó háborúja miatt. Ezt követően - mivel egy év van hátra a következő vb-ig - az IIHF először felvette a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a koronavírus-járvány miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra.
A nemzetközi szövetség érdeklődött a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek. Miután a magyar és a szlovén válogatott feljutott a ljubljanai divízió I/A-vb-ről az elitbe, a két ország szövetsége május 8-án bejelentette kandidálását.
Azonban a magyar fél a határidőre, csütörtökre nem tudta beszerezni a kormány garanciáját, ezért az IIHF már csak az időközben beérkezett, és minden szükséges dokumentummal rendelkező finn-lett pályázattal foglalkozott. Mivel ez megfelelt a követelményeknek, Tampere és Riga most hivatalosan is elnyerte a rendezési jogot. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartják.
Luc Tardif IIHF-elnök jelezte, noha a magyar-szlovén pályázat is remek volt, a kormánygaranciára szükség van. Még csütörtökön kiemelte, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést. A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Azt sikerült elérni, hogy a magyar-szlovén kandidálásra készített kisfilmet „versenyen kívül” bemutathatták a pénteki ülésnapon. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Arena lett volna a helyszín.
A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arenával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arenával pályáztak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a magyar válogatott - amely története során harmadszor szerepel az elitben - Tamperében vagy Rigában vívja a csoportmérkőzéseit.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntöttek: Svájc maradt az egyedüli pályázó (helyszínek: Zürich és Fribourg), miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.
Megtartotta az odavágón szerzett egygólos előnyét a Kovásznai Kárpátok, történelmi sikert ért el a Csíkszentsimoni KSK ellenében: 3–2-es összesítéssel feljutott a labdarúgó harmadosztályba.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!