Az csütörtökön dőlt el végérvényesen, hogy a magyar-szlovén pályázatot nem fogadja be az IIHF, mert nem rendelkezett a magyar kormány garanciájával.
Az IIHF április 26-án vette el a jövő évi rendezés jogát Szentpétervártól az oroszok Ukrajna ellen folyó háborúja miatt. Ezt követően - mivel egy év van hátra a következő vb-ig - az IIHF először felvette a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a koronavírus-járvány miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra.
A nemzetközi szövetség érdeklődött a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek. Miután a magyar és a szlovén válogatott feljutott a ljubljanai divízió I/A-vb-ről az elitbe, a két ország szövetsége május 8-án bejelentette kandidálását.
Azonban a magyar fél a határidőre, csütörtökre nem tudta beszerezni a kormány garanciáját, ezért az IIHF már csak az időközben beérkezett, és minden szükséges dokumentummal rendelkező finn-lett pályázattal foglalkozott. Mivel ez megfelelt a követelményeknek, Tampere és Riga most hivatalosan is elnyerte a rendezési jogot. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartják.
Luc Tardif IIHF-elnök jelezte, noha a magyar-szlovén pályázat is remek volt, a kormánygaranciára szükség van. Még csütörtökön kiemelte, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést. A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Azt sikerült elérni, hogy a magyar-szlovén kandidálásra készített kisfilmet „versenyen kívül” bemutathatták a pénteki ülésnapon. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Arena lett volna a helyszín.
A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arenával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arenával pályáztak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a magyar válogatott - amely története során harmadszor szerepel az elitben - Tamperében vagy Rigában vívja a csoportmérkőzéseit.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntöttek: Svájc maradt az egyedüli pályázó (helyszínek: Zürich és Fribourg), miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.
A Petrolul elleni vereség után tovább nőtt a nyomás az FK Csíkszereda vezetőedzőjén, sajtóinformációk szerint a klub vezetősége menesztheti Szabó Istvánt.
A Galaci Oțelul menesztette Stjepan Tomast, miután a csapat hétfőn 3–2-re kikapott a Vajdahunyadi Corvinultól. A horvát szakember sorsát megpecsételte a sorozatban elszenvedett három bajnoki vereség.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!