Az csütörtökön dőlt el végérvényesen, hogy a magyar-szlovén pályázatot nem fogadja be az IIHF, mert nem rendelkezett a magyar kormány garanciájával.
Az IIHF április 26-án vette el a jövő évi rendezés jogát Szentpétervártól az oroszok Ukrajna ellen folyó háborúja miatt. Ezt követően - mivel egy év van hátra a következő vb-ig - az IIHF először felvette a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a koronavírus-járvány miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra.
A nemzetközi szövetség érdeklődött a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek. Miután a magyar és a szlovén válogatott feljutott a ljubljanai divízió I/A-vb-ről az elitbe, a két ország szövetsége május 8-án bejelentette kandidálását.
Azonban a magyar fél a határidőre, csütörtökre nem tudta beszerezni a kormány garanciáját, ezért az IIHF már csak az időközben beérkezett, és minden szükséges dokumentummal rendelkező finn-lett pályázattal foglalkozott. Mivel ez megfelelt a követelményeknek, Tampere és Riga most hivatalosan is elnyerte a rendezési jogot. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartják.
Luc Tardif IIHF-elnök jelezte, noha a magyar-szlovén pályázat is remek volt, a kormánygaranciára szükség van. Még csütörtökön kiemelte, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést. A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Azt sikerült elérni, hogy a magyar-szlovén kandidálásra készített kisfilmet „versenyen kívül” bemutathatták a pénteki ülésnapon. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Arena lett volna a helyszín.
A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arenával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arenával pályáztak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a magyar válogatott - amely története során harmadszor szerepel az elitben - Tamperében vagy Rigában vívja a csoportmérkőzéseit.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntöttek: Svájc maradt az egyedüli pályázó (helyszínek: Zürich és Fribourg), miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.
Egy jó első félidőt követően csak négy gólt lőttek a másodikban a románok a dánoknak a bukaresti női kézilabda Eurokupa elődöntőjében. A bronzmeccsen így a magyarokkal csapnak össze.
Az egy nappal korábbi parádés Sportklub-győzelem után ezúttal a miskolci DVTK Jegesmedvék látogattak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályára, az Erste Liga alapszakaszának keretében. A Hargita megyei együttes ezúttal is nagyszerű játékkal rukkolt elő.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!