Az csütörtökön dőlt el végérvényesen, hogy a magyar-szlovén pályázatot nem fogadja be az IIHF, mert nem rendelkezett a magyar kormány garanciájával.
Az IIHF április 26-án vette el a jövő évi rendezés jogát Szentpétervártól az oroszok Ukrajna ellen folyó háborúja miatt. Ezt követően - mivel egy év van hátra a következő vb-ig - az IIHF először felvette a kapcsolatot a 2024-es rendező csehekkel, hátha egy évvel előbb tudnak rendezni, illetve a 2020-as házigazda szerepről a koronavírus-járvány miatt lemondott svájciakkal, de egyikük sem akart jelentkezni 2023-ra.
A nemzetközi szövetség érdeklődött a mostani házigazda finneknél és a tavalyi rendező letteknél, ők akkor gondolkodási időt kértek. Miután a magyar és a szlovén válogatott feljutott a ljubljanai divízió I/A-vb-ről az elitbe, a két ország szövetsége május 8-án bejelentette kandidálását.
Azonban a magyar fél a határidőre, csütörtökre nem tudta beszerezni a kormány garanciáját, ezért az IIHF már csak az időközben beérkezett, és minden szükséges dokumentummal rendelkező finn-lett pályázattal foglalkozott. Mivel ez megfelelt a követelményeknek, Tampere és Riga most hivatalosan is elnyerte a rendezési jogot. A tornát a tervek szerint 2023. május 12. és 28. között tartják.
Luc Tardif IIHF-elnök jelezte, noha a magyar-szlovén pályázat is remek volt, a kormánygaranciára szükség van. Még csütörtökön kiemelte, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt minden vb elmaradt, tavaly pedig Minszkben nem tudták megtartani az elit vb egyik csoportját, ráadásul az általa vezetett szervezet szakmailag és pénzügyileg is felelős minden kategória számára biztosítani a versenyzést. A pályázatokhoz az IIHF tulajdonképpen korlátlan pénzügyi garanciát kér a kormányoktól, hogy támogassa az esemény megrendezését.
Azt sikerült elérni, hogy a magyar-szlovén kandidálásra készített kisfilmet „versenyen kívül” bemutathatták a pénteki ülésnapon. Budapesten a 19 182 férőhelyes MVM Dome, Ljubljanában a 10 500-as Stozice Arena lett volna a helyszín.
A finnek az új, 11 695 férőhelyes tamperei Nokia Arenával, a lettek pedig a 9550 néző befogadására alkalmas Riga Arenával pályáztak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a magyar válogatott - amely története során harmadszor szerepel az elitben - Tamperében vagy Rigában vívja a csoportmérkőzéseit.
Pénteken nemcsak a 2023-as, hanem a 2026-os vb-ről is döntöttek: Svájc maradt az egyedüli pályázó (helyszínek: Zürich és Fribourg), miután Kazahsztán visszalépett. Svájc a 2020-as vb-nek adott volna otthont, de a koronavírus-járvány miatt az esemény elmaradt.
A 2024-es vb-t Prágában és Ostravában, a 2025-öst Stockholmban és a dániai Herningben rendezik.
Hatályba lépett az a jogszabály, amely biztosítja, hogy a román kézilabda-válogatott mérkőzéseit ingyenesen közvetítsék a televíziók. Az erről szóló törvényt Nicușor Dan államfő írta alá, miután azt korábban a parlament is elfogadta.
Második felkészülési mérkőzését is lejátszotta ausztriai edzőtáborában az FK Csíkszereda. Szabó István együttese ezúttal 2–1-re kikapott a cseh élvonal újoncától, az FC Zbrojovka Brnótól.
Óriási hasadás keletkezett az A10-es sztráda Szászsebes és Torda közötti szakaszán, a sofőröket óvatosságra intik.
Ritka történelmi „időrétegekre” bukkantak a régészek a Iași megyei Ursoaián: miközben egy hatezer éves, a Cucuteni kultúrához tartozó település nyomait kutatták, második világháborús tüzérségi lőszereket is találtak a kukoricásban.
Jelentős repedés és süllyedés keletkezett az A10-es autópálya Szászsebes és Torda közötti szakaszán, Torda közelében. A közösségi médiában közzétett felvételek alapján az útpálya két forgalmi sávját is érinti a károsodás.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját hamarosan kiadhatják Romániának, ahol börtönbüntetés vár rá. II. Károly unokájának portréja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!