Az MJSZ szerdai közleményében kiemelte, hogy az érdeklődő országoknak szeptember 1-ig kellett benyújtaniuk a Nemzetközi Jégkorong Szövetséghez (IIHF) a rendezési szándéknyilatkozatot, amelyhez ebben a fázisban még nem szükséges meglévő kormánygarancia, csupán a kormányzati támogatás lehetősége.
Az MJSZ a szándéknyilatkozatot határidőre benyújtotta az IIHF-nek, és külföldi partnerrel közös rendezés lehetőségéről folytat tárgyalásokat.
A tervezett magyarországi helyszín az MVM Dome lenne.
Magyarország sosem adott otthont elit felnőtt vb-nek, sem férfi, sem női vonalon. Külön vb-ket 1930-tól rendez az IIHF, Magyarország az 1929-es Európa-bajnokság házigazdája volt a Városligetben.
A szövetség emlékeztetett, hogy „a 2023-as vb-re benyújtott pályázat sajnálatos módon nem járt sikerrel, de a hazai és a nemzetközi jégkorong közösség reakciói egyértelműen jelezték az igényt egy magyarországi rendezés iránt.
Az MJSZ hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az elmúlt években számos sportág világversenyeinek adott otthont, és rendre bizonyította kiváló házigazda szerepét.
A sportolók, sportvezetők és szurkolók egyaránt elismeréssel nyilatkoztak a rendezvények színvonaláról, és szívesen térnek vissza hazánkba.
A szövetség hozzátette, az ilyen nagyszabású sportesemények nemcsak a turizmus számára jelentenek jelentős többletbevételt, hanem hozzájárulnak a sportág népszerűsítéséhez is.
Súlyos következményekkel járt Radu Petrescu számára a Petrolul Ploiești–FC Argeș mérkőzésen elkövetett hibája. A román sajtó információi szerint a játékvezetőt 12 fordulóra tiltották el, így számára véget érhetett az idei Szuperliga-szezon.
A korábbi információk alapján még úgy tűnt, hogy a Sepsi OSK Ilfov megyei kiszállását élőben közvetítik a televízióban, végül azonban mégsem tűzték műsorra. A háromszéki klub ugyanakkor megoldást kínál a szurkolóknak, hogy megnézhessék a meccset.
Kasszásnőt ért bántalmazásról számoltak be lapunknak, amely az egyik sepsiszentgyörgyi nagyáruház önkiszolgáló részlegénél történt. A rendőrségnél megerősítették, hogy vizsgálatot indítottak az ügyben.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
… két szatmári község bemutat a totojázó kormánynak és belevág az adminisztratív reformba… és a román belügy meg a hadsereg olyan vicces a szerelmesek napján, hogy az ember elbőgi magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!