Az MJSZ szerdai közleményében kiemelte, hogy az érdeklődő országoknak szeptember 1-ig kellett benyújtaniuk a Nemzetközi Jégkorong Szövetséghez (IIHF) a rendezési szándéknyilatkozatot, amelyhez ebben a fázisban még nem szükséges meglévő kormánygarancia, csupán a kormányzati támogatás lehetősége.
Az MJSZ a szándéknyilatkozatot határidőre benyújtotta az IIHF-nek, és külföldi partnerrel közös rendezés lehetőségéről folytat tárgyalásokat.
A tervezett magyarországi helyszín az MVM Dome lenne.
Magyarország sosem adott otthont elit felnőtt vb-nek, sem férfi, sem női vonalon. Külön vb-ket 1930-tól rendez az IIHF, Magyarország az 1929-es Európa-bajnokság házigazdája volt a Városligetben.
A szövetség emlékeztetett, hogy „a 2023-as vb-re benyújtott pályázat sajnálatos módon nem járt sikerrel, de a hazai és a nemzetközi jégkorong közösség reakciói egyértelműen jelezték az igényt egy magyarországi rendezés iránt.
Az MJSZ hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország az elmúlt években számos sportág világversenyeinek adott otthont, és rendre bizonyította kiváló házigazda szerepét.
A sportolók, sportvezetők és szurkolók egyaránt elismeréssel nyilatkoztak a rendezvények színvonaláról, és szívesen térnek vissza hazánkba.
A szövetség hozzátette, az ilyen nagyszabású sportesemények nemcsak a turizmus számára jelentenek jelentős többletbevételt, hanem hozzájárulnak a sportág népszerűsítéséhez is.
Újabb különleges időutazásra hívja olvasóit a Székely Sport: a nemrég közzétett, Székedi Ferenc által készített archív hokis film után ezúttal egy 1976-os felvétel került elő, amely a Csíkszeredai Lyceum csapatának életébe enged betekintést.
Sokáig hiányzott a gól a labdarúgó Szuperliga alsóházi rájátszásának mérkőzésén. A Konstancai Farul szerezte meg a vezetést, a ráadás negyedik percében erre válaszolt az FK Csíkszereda.
Anyagi károkkal járó baleset történt Máréfalván pénteken – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságnál érdeklődve.
Dr. Székely-Szentmiklósi István negyvenöt éve családorvos a Szilágyságban – pályája egyszerre jelent hivatást, alkalmazkodást és közösségi elköteleződést.
Puczi Béla cigány ember nem hősként indult útnak, de hőssé vált, a magyarokat 1990 márciusában megvédő férfi tette ma is nemzet- és jövőépítő – hangoztatta a Belügyminisztérium társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkára.
Olyan jó nézni, amikor a román értelmiségi elit arról beszél, hogy ej, no, ezen az etnicizmuson túl kellene már lépni, hiszen mind európaiak vagyunk. Komolyan? Serios?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!