Az idény, amikor érem nélkül maradt az FK Székelyudvarhely

Kedden délután játszotta a teremlabdarúgó 1. Liga 2023–2024-es idényének utolsó hivatalos találkozóját a Futsal Klub Székelyudvarhely. A felsőházi rájátszás felénél már tudni lehetett, hogy ebben az évben érem nélkül marad a Jakab Zoltán által irányított együttes.

Ilyenhez hasonló legutóbb öt szezonnal ezelőtt volt, a 2018–2019-es kiadásban a székelyföldiek az ötödik helyen zártak, akkor az azóta megszűnt Csíkszeredai Imperial Wet hódította el a bajnoki címet a Galaci Uniteddel zajló finéléban. A kisdöntőben pedig Dunărea Călărași–Dévai Autobergamo mérkőzést rendeztek, előbbiek győzelmével.

A bronzérmek és a tavalyi ezüstérem után az FK úgy indította ezt az évadot, hogy a célkitűzése ismét a döntőbe való bejutás volt. Ehhez első látásra a kerete is megvolt, szinte két egyenlő erősségű sort tudott kialakítani a tréner.

A futsal élvonal alapszakaszának második fordulójában a székelyudvarhelyiek a félidőben 4–1-re vezettek a Dévai West otthonában, a második felvonásban viszont a házigazdák megfordították az állást, 5–4-re nyertek a lefújáskor.

„A keret az adott volt, hogy meglegyen a kitűzött cél. Sok minden történt ebben az évben, nehéz jó magyarázatot kapni, hogy hol ment el ez az egész. A Dévai West elleni fiaskóval indult az egész. Az ilyen csapat ellen nem bukik senki, szinte kiestek a bajnokságból, mi meg kikaptunk tőlük. Aztán nézzük meg, a direkt ellenfelekkel szemben, a Dévai CSM ellen szereztünk négy pontot, az jó volt. Viszont a Galac és a Temesvár megvert oda-vissza, ráadásul utóbbiak a kupában is kiütöttek. Ez sem jött épp jól.

– nyilatkozta a Székely Sportnak a csapathoz az idény előtt visszatérő játékos, Hadnagy István.

A dévai kisiklást valóban cipelték az alapszakasz legvégéig, miután pedig nem tudták az itt elhullajtott pontokat visszaszerezni, illetve a legvégén még a Marosvásárhelyi VSK-tól is kikaptak, így a rájátszás felsőházába bár bejutottak, óriási volt a lemaradásuk a Galac–Temesvár–Déva hármassal szemben.

Ettől a szezontól módosult a versenykiírás, a rájátszásban nem kieséses rendszerrel jutottak el a döntőig, hanem az első négy helyezett tovább vitte a pontokat, itt pedig még játszottak egy oda-visszavágót.

A felsőházban nem sok babér termett az FK Székelyudvarhely számára, öt vereség mellett a zárófordulóban győzte le a Temesvári CFR-t. Egy olyan meccsen, amelyik már semmiről sem döntött.

Nagyon elverte a döntőst az FK Székelyudvarhely, mégsem ért vele semmit

Az egész futsalidényben üldözte a tavalyi ezüstérmes a Temesvári CFR-t. Ezúttal elkapta, igaz, hogy ezt a győzelmet csak a statisztikusok jegyzik.

„Már úgy indultunk, hogy nagy a hátrány, így csináltunk magunknak egy új bajnokságot, hogy esetlegesen legyen aminek örülnünk. De itt is öt vereség, a hatodik meccsen egy ificsapat ellen egy győzelem. Elveszítettük a motivációt, valósággal benne ragadtunk abba az idény eleji kisiklásba” – értékelt Hadnagy.

Csapattársa, Kanyó Szilárd sem ilyen szezont képzelt el. „A fejekben ment el az egész szezon. Ott a második fordulóban úgy kicsúsztunk, hogy aztán egész évben futottunk az elveszített pontok után. Az a három egység nagyon kellett volna. Nem tudtunk rendet rakni mentálisan, pedig erősebb volt a keret, mint tavaly, de az eredmény nem az lett, mint egy évvel ezelőtt” – mondta el a válogatott teremlabdarúgó.

Az 1. Ligában ebben az évben nem rendeznek kisdöntőt, a bronzérmeket a rájátszás végén a harmadik helyezett, a Dévai CSM kapja meg.

A döntőt május 12-én, vasárnap indítja a címvédő Galaci United és a Temesvári CFR. A párharc az egyik fél harmadik győzelméig tart, a pályaelőny a Duna-parti együttesnél van.

Sokkal nehezebb nyilatkozni egy ilyen évadot követően, amikor a csapat igazán fogható eredmény, azaz érem nélkül maradt. A Futsal Klub Székelyudvarhely elnöke, egyben edzője, Jakab Zoltán értékelt a Székely Sportnak

– Megszoktuk, hogy így vagy úgy, de az együttes csak éremmel zárja a szezont. Idén elmaradt a díjátadó.

– A csalódásom az, hogy nem gyűjtöttünk annyi pontot, mint amennyit illett volna. Ez igaz az alapszakaszra és a rájátszásra egyaránt. Jobb helyezést nem tudtunk így elérni.

A kiscsapatok, a Dévai West és a Marosvásárhely ellen kikaptunk, így a rájátszást úgy kezdtük, hogy nem nagyon volt esélyünk odaérni a dobogóra. Az más kérdés, hogy nem volt rajtunk nyomás a play-offban, így több meccset kellett volna nyernünk.

Az utolsó kilenc találkozónk közül hetet elveszítettünk. Ennek tudatában az jól néz ki, hogy negyedikek lettünk, de a teljesítményünkkel nem lehetünk elégedettek. Ezzel a kerettel előrébb kellett volna végeznünk, több volt benne.

– Több apróságon is elcsúszott az idény.

– Szerintem nem volt meg a megfelelő motiváció. Ez az egyik fontos dolog. Aztán a sérülések sem kerültek el. Ezek mind magyarázkodások. Az is közrejátszhatott, hogy sok játékosunk nagy sok, közel tíz éve a klubnál van, lehet nincs meg a megfelelő frissítés. Tavaly a bajnoki döntővel egy pár teremlabdarúgó túlértékelte a saját és a csapat teljesítményét is. Helyenként a küzdeni akarás, a fegyelem, az egymásért való tisztelet az öltözőben hiányzott.

Megvoltak a helyezetek, hogy kozmetikázzuk a szezonunkat. Sokszor annyira is akartuk, hogy túl nagy áldozatot vállaltunk be.

Még a Román Kupában is olyan sorsolást kaptunk, hogy a Temesvárral kellett megküzdenünk, ott is kikaptunk, így az sem jött össze, hogy a kupaszereplés valamelyest gyógyír legyen a sebeinkre. Nem jutottunk a négyes döntőbe. Több volt ebben a csapatban, az biztos.

Az éremszerzés gyógyír lenne az FK Székelyudvarhelynek

Nagy hátránnyal indítja a felsőházi rájátszást a tavalyi ezüstérmes. Hat találkozó jön, ahol nincs sok veszítenivalója a székelyföldi teremlabdarúgó együttesnek, egyben megmutathatják, hogy többre képesek.

– A rájátszás felénél, amikor szinte eldőlt, hogy nem lesz érem, akkor a klubvezetés belevágott abba, hogy a jövő csapatát építi. Már mentek el játékosok, miként néz majd ki ez az új együttes?

– Nyolc játékosnak lejár a szerződése, közülük szóban van, akivel már megállapodtunk. Van, aki jelezte, hogy más helyen folytatná. Egy hónapon belül az is ki kell derüljön, hogy a sérült játékosaink hol állnak a felépülésben, hogy rájuk mikortól számíthatunk.

Próbálunk elsősorban a hazai piacon szétnézni, hogy kik jöhetnének szóba az átigazolások tekintetében. Be kell látnunk, hogy külföldiek nélkül nehéz jobb eredményt elérni.

Mindennek június közepéig el kell dőlnie, hogy majd július elejétől, közepétől nekivágjunk az új idénynek.