Ezt Szántó Dávid, az esemény szervezőbizottságának operatív vezetője mondta el azon a Duna Arénában tartott pénteki bejáráson, amelyen a sajtó képviselői számára többek között azt az utat is bemutatták, amelyen a versenyzők a bemelegítéstől a versenyzésen és az eredményhirdetésen át a sajtótájékoztatóig végig fognak haladni.
Szántó Dávid kiemelte: ez a világbajnokság több szempontból is más lesz, mint a 2017-es, amelyre eredetileg a Duna Arénát felépítették.
Egyrészt a program most nem a műugrók, hanem az úszók eseményeivel indul majd, mert így jobban illeszkedik utóbbiak nyári versenyprogramjába.
Lényeges eltérés lesz az is, hogy az aréna lelátóját költségtakarékosságból ezúttal nem nyitják meg, így a 2017-es helyzethez képest nem 12 ezren, hanem csak mintegy ötezren lehetnek ott a nézőtéren.
Mivel ezzel a kibővített lelátók alatti tereket is elvesztették a szervezők, a Duna Aréna mellett 115 konténert állították fel, amelyekben irodákat alakítanak ki, illetve a kisebb létszámú csapatokat ezekben helyezik el. Ennek kapcsán elárulta, hogy a legnépesebb úszódelegáció az amerikaiaké lesz, akik 50 versenyzővel és mintegy 30 kísérővel érkeznek majd Budapestre.
Szántó Dávid hangsúlyozta, hogy apró gesztusokkal már a reptérre érkezéstől több figyelmet szentelnek a sportolók kiszolgálására annak érdekében, hogy nekik kizárólag a versenyzéssel kelljen foglalkozniuk. A Covid-tesztekre várva kényelmes babzsákokon pihenhetnek, de akár pingpongozásra is lesz lehetőségük. A medencetérbe vezető utat úgy alakítják ki, hogy a versenyzők a falakra felírt angol nyelvű motiváló üzeneteket is olvashatnak majd.
A versenymedencét Németh Nándor, a 100 méteres gyorsúszás hazai csúcstartója mutatta be, aki bízik abban, hogy a kevesebb néző is ahhoz hasonló fantasztikus hangulatot varázsol majd a Duna Arénába, mint amilyet 2017-ben.
Céljairól annyit mondott, hogy két egyéni számban, 100 és 200 gyorson, valamint három váltóban készül indulni, és ha minden számítása bejön, legalább tízszer kell majd rajtkőre állnia.
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség, egyben a szervezőbizottság elnöke arról beszélt, hogy Magyarország példát mutat azzal, hogyan lehet egy ekkora világeseményt alig több mint 90 nap alatt megszervezni. Hozzátette: bár a nézők száma ezúttal viszonylag limitált lesz, de biztos benne, hogy telt ház előtt újra megismétlődhet az a csoda, amely öt éve, hogy a közönség ereje, támogatása a legjobb helyre tudja behúzni a magyar versenyzőket. Az MTI-nek elmondta, személy szerint négy érem megszerzésében bízik.
Elhangzott még néhány technikai adat is,
ezek szerint 600 tonnányi ideiglenes tartószerkezetet és közel 1500 négyzetméter LED-falat állítottak fel, 6000 négyezetméternyi szőnyeget és 28,5 kilométer hosszú kamerakábelt fektettek le, és az eseményeket 154 kamerával fogják közvetíteni.
A lebonyolítást a helyszíneken összesen 1100 önkéntes segíti majd, akik közül az elsők már pénteken munkába álltak a Duna Arénában. Az előkészületek még tartanak, az aréna jelenleg még építési terület, de a szervezők ígérik, hogy hétfőre már minden rendben lesz, a versenyzők ugyanis ekkor kezdik meg az edzéseket a létesítményben.
A hétvégi fordulót követően Lövéte vette át az Udvarhely körzeti labdarúgó-bajnokság A csoportjának vezetését. A játéknapon két, ritkán látható fordítás is történt, Homoródalmás és Oklánd hajtotta végre a nem mindennapi teljesítményt.
Véget ért a Nemzetek Ligájának „erőltetett menete”. A magyarok továbbra is harcban vannak az első két helyért, miközben a trikolórokat Hagi történelmi mélypontra lökte. Közben felmerül a kérdés: érdemes-e egymás után négy válogatott meccset lejátszani?
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!