A kormány pénteki döntése alapján a kültéri és beltéri sportlétesítményekbe csak a beoltott és a koronavírus-fertőzésen átesett személyek léphetnek be, a zöld igazolvány felmutatásával.
A korábbi határozatokhoz képest újdonságnak számít, hogy a nézők csak este 9 óráig vehetnek részt a mérkőzéseken, az intézkedés a Hivatalos Közlönyben való megjelenés után lép érvénybe.
A Sportminisztérium által közzétett tájékoztató azonban korántsem teljes, hiszen nem ad magyarázatot arra, hogy bár a zöld igazolvánnyal rendelkezők 22 óra után szabadon közlekedhetnek, a sportrendezvényeken miért nem maradhatnak 21 óra után. Továbbá, egyelőre kérdéses, hogy mi történik a nézőkkel azokon a mérkőzéseken, amelyek nem fejeződnek be 21 óráig.
Frissítés
A kormányhatározat pénteken este megjelent a Hivatalos Közlönyben, tehát már a szombati játéknapon lehetnek nézők a stadionokban. Székelyföldön az FK Csíkszereda és a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK labdarúgó-, illetve a Székelyudvarhelyi VSK kézilabda-, valamint a Sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC kosárlabdacsapatának hazai mérkőzésein térhetnek vissza elsőként a szurkolók a lelátóra.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!