Sikeresnek bizonyult a második rajt: átadták az egy éve felavatott marosvásárhelyi uszodát
Hétfőn délelőtt a plakáton szereplő 10 órához képest 11-kor hangzott el az első rajtjel, amely Marosvásárhely új olimpiai fedett uszodájában felcsendült. Az egyórás késés azonban semmi ahhoz képest, hogy a sportlétesítményt már tavaly ilyenkor felavatták, de egy kerek évig – különböző bürokratikus akadályok és hivatali packázások miatt – zárva állt.
Ezúttal a Budapestről késéssel érkező Novák Eduárd sportminiszterre vártak a szervezők, a versenyzők, újságírók, meghívottak és a lelátón helyet foglaló érdeklődők türelmével játszva. Bár a tárcavezető beosztottjai többször is jelezték, hogy Novák bármikor megtarthatja pár perces ünnepi beszédét, az uszodát kezelő Mureşul Sportklub, valamint a megyei ifjúsági igazgatóság vezetői mégis a várakozás mellett döntöttek.
A sajtónak nyilatkozva a miniszter örömének adott hangot, hogy végre sikerült elhárítani az összes jogi akadályt és megkezdeni rendeltetésszerűen használni az uszodát. Kérdésünkre, hogy tanult-e valamit a szaktárca a marosvásárhelyi esetből, hogy egy következő sportbázis avatása és működésbe helyezése között ne teljen el újabb egy év, Novák bizakodón válaszolt. „Sajnos az a helyzet, hogy a minisztérium számos sportlétesítményének rendezetlen a telekelése. Elindítottunk egy folyamatot, hogy tisztázzuk ezeknek az ingatlanoknak a jogi helyzetét. Az biztos, hogy a következő sportbázis megépítésénél már nem fognak felmerülni hasonló problémák” – mondta.
A miniszteren kívül idén aránylag kevés politikus jelent meg azon tizennyolc közül, aki tavaly a szalagvágásnál sürgölődött, mindössze egy-kettő. A hatvanperces késést és a negyedórányi fesztivizmust leszámítva a megnyitó napja a sportolókról szólt: úszókról, vízi balettezőkről és vízilabdázókról. Keddtől pedig a közönség is birtokba veheti a sportbázist, ahova a kétórás belépő 25 lejbe kerül.
Adatok a sportlétesítményről
A marosvásárhelyi olimpiai uszoda Horváth Miklós által 2010-ben véglegesített terv alapján épült. Mivel típustervről van szó, lényegében a Dinamo fővárosi uszodájának korszerűsített mása. 50 méteres medencéje tíz pályával, a bemelegítésre szánt 25 méteres öt sávval rendelkezik. A lelátón mintegy 800 néző foglalhat helyet. Az állami alkalmazások befagyasztása előtt a Mureşul SK-nak sikerült 14 személyt leszerződtetnie, de Cosmin Pop igazgató reméli, hogy szeptembertől teljes személyzettel dolgozhat. Addig viszont az uszoda mindössze napi nyolc órát tart nyitva.
A működési költségekről senki nem kívánt nyilatkozni, azt azonban megtudtuk, hogy az egyéves zárva tartás is tetemes összegbe került az állami klubnak. A pénz nagy részét a gázszámla emésztette fel, de sokba került a villanyáram kifizetése és a három kazánházat felügyelő szakszemélyzet bérezése is. Ami az önkormányzat sokat hangoztatott átvételi szándékát illeti, a kép nem teljesen tiszta. A tavalyi szalagvágótól eltérően idén nem jelent meg Soós Zoltán polgármester és csapata, Thomas Moldovan államtitkár pedig annyit mondott, hogy „ez a lehetőség sincs kizárva”.
Ignacio Heras maradna: az első osztályban akarok játszani ezzel a csapattal
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A sportsajtóban Diószegi a sztár, a feljutás mellett Marius Ștefănescu visszatéréséről is cikkeznek
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
