Összesen 212 bokszoló vett részt az U14-es és U16-os válogatottak számára megszervezett sporteseméynen. A nagyobb korosztályban 81 fiú és 32 lány, a fiatalabbaknál pedig 82 fiú és 17 lány küzdött az érmekért. Voltak egyenlőtlen küzdelmek, ahol az egyik fél magasan jobb volt a másiknál, és a mérkőzésvezető szakította meg a találkozót, hogy döntő fölénnyel hirdessen győztest, és akadt kiütéssel végződött mérkőzés is, de a legtöbb találkozó pontozással dőlt el, azaz a három menet lejárta után emelték fel a nyertes kezét.
A múlt évben átadott Erdélyi Godako Ökölvívó Sportközpont (Románia egyetlen speciálisan az ökölvívás számára épített létesítménye) lelátói folyamatosan tele voltak, aki épp nem a ringben bokszolt, az társainak szurkolt. Ez olyan hangulatot varázsolt, hogy azokat a gyergyóiakat is meghódította az esemény atmoszférája, akiket csak a kíváncsiság hozott ki a helyszínre, de egyébként sosem érdekelte őket a boksz.
Most már várják a következőt – mondta egy anyuka aki két kisgyerekével együtt izgulta végig a vasárnap délutánt, anélkül, hogy bárkit is ismert volna a ringbe lépő sportolók közül. A hangulathoz kellett Takács Péter „Deze” is, akinek a neve már sok éve egybeforrt a magyar ökölvívó viadalokkal, az anyaországban már elképzelhetetlen egy-egy jelentős viadal a szpíker nélkül. Megkapta a „magyar boksz hangja” elnevezést is már. Itt pedig angolul ismertette a versenyzőket és szórakoztatta a közönséget.
A nézők közül a végére már sokan „szakértői” lettek az ökölvívásnak, sokan felháborodtak, amikor az elődöntőben Búzás Róbert helyett az ellenfelét hozták ki győztesnek a bírók, annak ellenére, hogy mindenki látta, a gyergyói fiú volt a jobb. A torna legjobb U16-os fiú bokszolójának, az osztrák színekben indult csecsen Saifullah Saidoulaevnek pedig valóságos rajongótábora volt a Gyergyói Open végére.
A színvonalra egyébként jó utalás lehet, hogy ide valóban a legjobbjaikat hozták el a részvevő országok, és szinte minden válogatott szerzett is legalább egy aranyat.
A legnépesebb küldöttség a román volt, hazai országként több sportolót is nevezhettek a vendégeknél, őket követte Magyarország (köztük a gyergyói Erdélyi Godako Ökölvívó Sportklub hat sportolójával), de zúgott a csarnok a Hellasz, Hellasz! szurkolástól, amikor a népes görög küldöttség egy-egy bokszolója versenyzett.
A gyergyóiak közül Fazakas Katalin, Benedek Péter és Tallósi Vanessza aranyat nyert, értük csendült fel a magyar himnusz. Fazakas István és Kozma Lívia ezüstérmes lett, míg Majlát András és Búzás Róbert nyakába a bronzérmet akasztották. Búzás romániai színekben versenyzett, a többiek a magyar válogatott tagjaiként. Egy ilyen kollekciót bárki elfogadna, Huszár Árpád vezetőedző azonban mégsem elégedett. Búzás Róberttől a pontozóbírók érthetetlen döntése vette el a döntőbe jutás esélyét. Nagyon rosszul érintette az edzőt, hogy Tallósi Vanessza ellen nem állt ki a riválisa és Benedek Péter döntős ellenfele is visszalépett. Szebb lett volna a szorítóban kivívni az aranyakat…
A szervezésre pedig csakis jó visszajelzések érkeztek. A részvevő országok csapatai már most jelezték, a következő Gyergyó Openre biztosan visszatérnek.
Az idény végén lejárt a szerződése az FK Csíkszeredánál, a felek nem hosszabbítottak. A székelyföldi szakember neve máris felmerült egy román élvonalbeli klubnál.
A tapasztalt támadó a 2025–2026-os idényben kölcsönben szerepelt az élvonalbeli Aradi UTA együttesénél, ahol sikerült letennie a névjegyét. A piros-fehér mezes klub nem habozott, és aktiválta a szerződésében szereplő opciót.
Felháborító jelenetet örökített meg egy névtelen felhasználó a csíksomlyói nyeregben a pünkösdi búcsút követően.
Szerdáig tartott a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apátnak kitűzött kilakoltatás határidejének „meghosszabbítása”: az önkormányzat munkásai hajnalban áttörték a még el nem foglalt helyiségekkel szomszédos falat.
Lemondásra szólította fel hétfőn a kulturális minisztert Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!