Olimpiát rendezne Ukrajna
A bejelentéssel az után állt elő a csapatban 1992-ben olimpiai bajnok kardozó, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben felvetette a lehetőséget, feladatul szabva a pályázat benyújtásához szükséges munka, és az ötkarikás játékok rendezését megalapozó elemzések elvégzését.
A nemzeti hírügynökség, az Ukrinform szerint Gutzeit azt javasolta, hogy
Ukrajna inkább a 2030-as téli olimpiára pályázzon, s úgy vélte, az ország fejlődik annyit, hogy az évtized végére képessé válik a rendezésre.
A kilenc esztendő múlva esedékes havas-jeges játékok iránt érdeklődést mutatott már Spanyolország (Barcelona), Japán (Szapporó), az Egyesült Államok (Salt Lake City) és Kanada (Vancouver).
A 2032-es nyári olimpia megrendezésének gondolatával pedig érdemben Ausztrália, India, Indonézia, Katar, Kína, Németország és Törökország kacérkodik.
A 2022-es téli seregszemlét Pekingben, a négy évvel későbbit Olaszországban – Milánóban és Cortina d'Ampezzóban – rendezik, míg a nyárinak a 2020-ról az idei évre átkerült tokiói olimpia után 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles ad otthont.
Ignacio Heras maradna: az első osztályban akarok játszani ezzel a csapattal
Tovább tart az ünneplés a Sepsi OSK-nál, amely szombaton matematikailag is kiharcolta a visszajutást a Szuperligába. A sorsdöntő összecsapást követően a háromszékiek saját nevelésű játékosa, Batzula Hunor, valamint a gólgyáros, Ignacio Heras is értékelt.
A sportsajtóban Diószegi a sztár, a feljutás mellett Marius Ștefănescu visszatéréséről is cikkeznek
A Sepsi OSK feljutásától hangos a magyar és a román sportsajtó, a híradások középpontjában a klub közismert elnöke, Diószegi László áll, aki nem tudta palástolni abbéli örömét, hogy másodszor is sikerült kiharcolni az élvonalbeli tagságot.
Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte
A fejlesztési minisztérium 2024-es kimutatása szerint Székelyföldön Borszék áll a legjobban a szegénységi index alapján, miközben több településen jóval nehezebbek a mindennapok. Az interaktív térkép a jelentős különbségeket is láthatóvá teszi.
Ismét pokollá válhat az utazás Erdély és Magyarország között
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
Nyomor vagy jólét? – Erdélyből nézve másképp fest Magyarország
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus
Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
