Olimpiát rendezne Ukrajna
A bejelentéssel az után állt elő a csapatban 1992-ben olimpiai bajnok kardozó, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben felvetette a lehetőséget, feladatul szabva a pályázat benyújtásához szükséges munka, és az ötkarikás játékok rendezését megalapozó elemzések elvégzését.
A nemzeti hírügynökség, az Ukrinform szerint Gutzeit azt javasolta, hogy
Ukrajna inkább a 2030-as téli olimpiára pályázzon, s úgy vélte, az ország fejlődik annyit, hogy az évtized végére képessé válik a rendezésre.
A kilenc esztendő múlva esedékes havas-jeges játékok iránt érdeklődést mutatott már Spanyolország (Barcelona), Japán (Szapporó), az Egyesült Államok (Salt Lake City) és Kanada (Vancouver).
A 2032-es nyári olimpia megrendezésének gondolatával pedig érdemben Ausztrália, India, Indonézia, Katar, Kína, Németország és Törökország kacérkodik.
A 2022-es téli seregszemlét Pekingben, a négy évvel későbbit Olaszországban – Milánóban és Cortina d'Ampezzóban – rendezik, míg a nyárinak a 2020-ról az idei évre átkerült tokiói olimpia után 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles ad otthont.
Ultimátum helyett pontkényszer, a Sepsi OSK elnöke széthúzást lát az öltözőben
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
Corbu teljesítményét méltatja az olasz sportsajtó miután a Fradi legyőzte AC Milant
Marius Corbu kezdőként kapott lehetőséget, a Ferencváros pedig történelmi győzelmet aratott az AC Milan otthonában a labdarúgó Európa Liga alapszakaszának negyedik fordulójában.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
