A bejelentéssel az után állt elő a csapatban 1992-ben olimpiai bajnok kardozó, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben felvetette a lehetőséget, feladatul szabva a pályázat benyújtásához szükséges munka, és az ötkarikás játékok rendezését megalapozó elemzések elvégzését.
A nemzeti hírügynökség, az Ukrinform szerint Gutzeit azt javasolta, hogy
Ukrajna inkább a 2030-as téli olimpiára pályázzon, s úgy vélte, az ország fejlődik annyit, hogy az évtized végére képessé válik a rendezésre.
A kilenc esztendő múlva esedékes havas-jeges játékok iránt érdeklődést mutatott már Spanyolország (Barcelona), Japán (Szapporó), az Egyesült Államok (Salt Lake City) és Kanada (Vancouver).
A 2032-es nyári olimpia megrendezésének gondolatával pedig érdemben Ausztrália, India, Indonézia, Katar, Kína, Németország és Törökország kacérkodik.
A 2022-es téli seregszemlét Pekingben, a négy évvel későbbit Olaszországban – Milánóban és Cortina d'Ampezzóban – rendezik, míg a nyárinak a 2020-ról az idei évre átkerült tokiói olimpia után 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles ad otthont.
Labdarúgói pályafutása legnehezebb időszakán megy keresztül a Sepsi OSK nyolc hónapra eltiltott csapatkapitánya, Cosmin Matei. A 34 éves labdarúgó a Székely Sportnak adott exkluzív interjújában elárulta, minden erejével a visszatérésre koncentrál.
Az FK Csíkszereda megállapodott a Győri ETO-val Bödő Efraim Zoltán szerződtetéséről, így a saját nevelésű fiatal középpályás a magyar bajnoki címvédőnél folytatja – az átigazolást Szondy Zoltán klubelnök megerősítette a Székely Sportnak.
Alapvető változásokat hoz a kedden hatályba lépő új urbanisztikai törvénykönyv, ami esetenként jócskán megkönnyíti az építkezéseket. Ám elhamarkodott lenne azt gondolni, hogy általánosan lazulnak az előírások. Sőt, lesznek, akik nem fognak örülni.
Bár a Tisza-kormány nemzetpolitikáért felelős illetékese több fórumon is leszögezte erdélyi látogatása során, hogy az új budapesti hatalom nem kíván hozzányúlni a külhoni magyarok szavazati jogához, jelentős nyomás nehezedik rá az anyaországban.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!