Székelyföld és Erdély más térségeinek magyar lovasai közül 31 olyan személy jelentkezett a képzésre, akiknek már 10-15 éves tapasztalattal rendelkeznek a lovas sportok világában. A Remetei Lovasklubnál zajlott intenzív képzés után gyakorlati és elméleti vizsgákat tettek. Hogy mennyire sikeresen, az még a dolgozatok kijavítása után derül ki.
Amint a házigazda Lovasklub vezetője, Petréd Károly elmondta, nagyon komoly vizsgát jelent ez, általában a vizsgázók 50-60 százaléka tudja ezt sikeresen teljesíteni. A sikeresen vizsgázók vehetnek át egy olyan oklevelet, amit az egyedüli olyan bizonyítvány, amit a Romániai Lovas Szövetség is elismer.
Amint Petréd a Székely Sportnak nyilatkozta, a képzés iránt nagy az érdeklődés, a most sorra kerülőkön kívül is van már egy 12 fős várólista, így várhatóan márciusban újabb hasonló kurzusra és vizsgára kerül sor.
Alexandru Iavorovski-ról pedig elmondta, hogy a romániai lovas sportok terén a legelismertebb professzorról van szó, aki sokáig volt a Lovas Szövetség vezetője, de a törökországi lovas szövetségben is vezető tisztséget töltött be korábban.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!