Kvótát érő helyen található Tóth Krisztián (90 kg, 6. a világranglistán), Cirjenics Miklós (100 kg, 22.), illetve Csernoviczki Éva (48 kg, 20.), Pupp Réka (52 kg, 28. – kontinentális kvóta), Karakas Hedvig (57 kg, 8.) és Özbas Szofi (63 kg, 27.).
Tavaly októberben, a budapesti Grand Slam után még nyolc magyar kvótás szerepelt a rangsorokban, de a kiemelt pontozással járó katari szupertornát követően Szabó Frigyes (73 kg) 38. helyezettként, Ungvári Attila (81 kg) pedig 27. helyezettként kiszorult az ötkarikás mezőnyből.
Az olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós – aki szeptemberben koronavírus-fertőzésen esett át, ezért nem léphetett tatamira októberben a Papp László Sportarénában – a 41. helyen áll a 73 kilósok között.
A kvalifikációs menetrend szerint
252-en a nemzetközi szövetség júniusi világranglistájáról kerülnek az olimpiai mezőnybe, a 14 súlycsoportból az első 18 helyezett szerez kvótát.
A rendező japánok automatikusan kapnak súlycsoportonként egy indulási jogot. A maradék 120 helyet a közvetlen kvalifikációról épphogy lemaradó versenyzők kapják kontinentális eloszlásban, Európának 25 (13 férfi és 12 női) kvóta jut.
A ranglistákról ennélfogva „kiesnek” a házigazda japánok, és – mivel az olimpián egy országból csak egy dzsúdós léphet tatamira – azok is, akik ugyanazt a nemzetet képviselik. Ha ugyanis egy országnak két vagy több versenyzője is kiharcolja az indulási jogot, akkor a nemzeti szövetség dönt arról, hogy melyiküket nevezi a játékokra. Pupp Réka például 28-adikként azért áll kvótás helyen, mert előtte három japán található, továbbá négy cselgáncsozó már a második versenyzőnek számít a hazájából.
Ami a „nem kvótás” magyar súlycsoportokat illeti, 60 kilóban a legjobb magyarként Szabó Csaba a 84., 66-ban Boros Bence a 74., míg +100-ban Sipőcz Richárd a 34. A nőknél 70 kilóban Gercsák Szabina a 37., 78-ban Salánki Evelin a 46., +78-ban Szigetvári Mercédesz pedig a 34. helyen áll.
A 2018. május 25-től 2021. június 28-ig tartó menetelés eredetileg 68–70 versenyből állt volna, ám a pandémia miatt tavaly március és október között minden viadalt töröltek.
Magyar szempontból örvendetes fejlemény, hogy Taskent helyett Budapest ad otthont júniusban a világbajnokságnak, amely a kvalifikáció legfontosabb állomása lesz 2021-ben.
Addig – a jelenlegi menetrend szerint – februárban a tel-avivi Grand Slamen, márciusban a taskenti és a tbiliszi Grand Slamen, áprilisban az antalyai Grand Slamen és a lisszaboni Európa-bajnokságon, májusban pedig a párizsi Grand Slamen lehet még pontokat gyűjteni.
A 2016-os riói játékokon nyolcfős magyar dzsúdós küldöttség vett részt, amely egy ötödik, illetve három hetedik hellyel zárt.
Az öt bajnoki óta nyeretlen Sepsi OSK elnöke, Diószegi László elégedetlen csapata játékával. Leszögezte, a gyenge eredmények miatt a jövőben elkerülhetetlenné válhat az edzőváltás. Szerinte a hátterében öltözői széthúzás állhat.
A hétvégi meccseket követően nem változott a sorrend az 5. Liga udvarhelyszéki csoportjában, Szentábrahám, Lövéte és Malomfalva is magabiztosan győzött. A 6. Ligában már nincs ponttalan és veretlen együttes sem.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
A Romániából érkezőket hozta fel elrettentő példaként Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnöke a német szociális rendszert érintő visszaélések kapcsán.
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!