Kvótát érő helyen található Tóth Krisztián (90 kg, 6. a világranglistán), Cirjenics Miklós (100 kg, 22.), illetve Csernoviczki Éva (48 kg, 20.), Pupp Réka (52 kg, 28. – kontinentális kvóta), Karakas Hedvig (57 kg, 8.) és Özbas Szofi (63 kg, 27.).
Tavaly októberben, a budapesti Grand Slam után még nyolc magyar kvótás szerepelt a rangsorokban, de a kiemelt pontozással járó katari szupertornát követően Szabó Frigyes (73 kg) 38. helyezettként, Ungvári Attila (81 kg) pedig 27. helyezettként kiszorult az ötkarikás mezőnyből.
Az olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós – aki szeptemberben koronavírus-fertőzésen esett át, ezért nem léphetett tatamira októberben a Papp László Sportarénában – a 41. helyen áll a 73 kilósok között.
A kvalifikációs menetrend szerint
252-en a nemzetközi szövetség júniusi világranglistájáról kerülnek az olimpiai mezőnybe, a 14 súlycsoportból az első 18 helyezett szerez kvótát.
A rendező japánok automatikusan kapnak súlycsoportonként egy indulási jogot. A maradék 120 helyet a közvetlen kvalifikációról épphogy lemaradó versenyzők kapják kontinentális eloszlásban, Európának 25 (13 férfi és 12 női) kvóta jut.
A ranglistákról ennélfogva „kiesnek” a házigazda japánok, és – mivel az olimpián egy országból csak egy dzsúdós léphet tatamira – azok is, akik ugyanazt a nemzetet képviselik. Ha ugyanis egy országnak két vagy több versenyzője is kiharcolja az indulási jogot, akkor a nemzeti szövetség dönt arról, hogy melyiküket nevezi a játékokra. Pupp Réka például 28-adikként azért áll kvótás helyen, mert előtte három japán található, továbbá négy cselgáncsozó már a második versenyzőnek számít a hazájából.
Ami a „nem kvótás” magyar súlycsoportokat illeti, 60 kilóban a legjobb magyarként Szabó Csaba a 84., 66-ban Boros Bence a 74., míg +100-ban Sipőcz Richárd a 34. A nőknél 70 kilóban Gercsák Szabina a 37., 78-ban Salánki Evelin a 46., +78-ban Szigetvári Mercédesz pedig a 34. helyen áll.
A 2018. május 25-től 2021. június 28-ig tartó menetelés eredetileg 68–70 versenyből állt volna, ám a pandémia miatt tavaly március és október között minden viadalt töröltek.
Magyar szempontból örvendetes fejlemény, hogy Taskent helyett Budapest ad otthont júniusban a világbajnokságnak, amely a kvalifikáció legfontosabb állomása lesz 2021-ben.
Addig – a jelenlegi menetrend szerint – februárban a tel-avivi Grand Slamen, márciusban a taskenti és a tbiliszi Grand Slamen, áprilisban az antalyai Grand Slamen és a lisszaboni Európa-bajnokságon, májusban pedig a párizsi Grand Slamen lehet még pontokat gyűjteni.
A 2016-os riói játékokon nyolcfős magyar dzsúdós küldöttség vett részt, amely egy ötödik, illetve három hetedik hellyel zárt.
Egy jó első félidőt követően csak négy gólt lőttek a másodikban a románok a dánoknak a bukaresti női kézilabda Eurokupa elődöntőjében. A bronzmeccsen így a magyarokkal csapnak össze.
Az egy nappal korábbi parádés Sportklub-győzelem után ezúttal a miskolci DVTK Jegesmedvék látogattak a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályára, az Erste Liga alapszakaszának keretében. A Hargita megyei együttes ezúttal is nagyszerű játékkal rukkolt elő.
Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Egy márciusi athéni vacsorán Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete a The Wall Street Journal értesülése szerint a román kormány várható bukására utalva azt mondta: „Bármelyik országgal megtehetjük ezt, amellyel csak akarjuk.”
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!