Jelen állás szerint hat magyar cselgáncsozó utazik az olimpiára
Kvótát érő helyen található Tóth Krisztián (90 kg, 6. a világranglistán), Cirjenics Miklós (100 kg, 22.), illetve Csernoviczki Éva (48 kg, 20.), Pupp Réka (52 kg, 28. – kontinentális kvóta), Karakas Hedvig (57 kg, 8.) és Özbas Szofi (63 kg, 27.).
Tavaly októberben, a budapesti Grand Slam után még nyolc magyar kvótás szerepelt a rangsorokban, de a kiemelt pontozással járó katari szupertornát követően Szabó Frigyes (73 kg) 38. helyezettként, Ungvári Attila (81 kg) pedig 27. helyezettként kiszorult az ötkarikás mezőnyből.
Az olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós – aki szeptemberben koronavírus-fertőzésen esett át, ezért nem léphetett tatamira októberben a Papp László Sportarénában – a 41. helyen áll a 73 kilósok között.
A kvalifikációs menetrend szerint
252-en a nemzetközi szövetség júniusi világranglistájáról kerülnek az olimpiai mezőnybe, a 14 súlycsoportból az első 18 helyezett szerez kvótát.
A rendező japánok automatikusan kapnak súlycsoportonként egy indulási jogot. A maradék 120 helyet a közvetlen kvalifikációról épphogy lemaradó versenyzők kapják kontinentális eloszlásban, Európának 25 (13 férfi és 12 női) kvóta jut.
A ranglistákról ennélfogva „kiesnek” a házigazda japánok, és – mivel az olimpián egy országból csak egy dzsúdós léphet tatamira – azok is, akik ugyanazt a nemzetet képviselik. Ha ugyanis egy országnak két vagy több versenyzője is kiharcolja az indulási jogot, akkor a nemzeti szövetség dönt arról, hogy melyiküket nevezi a játékokra. Pupp Réka például 28-adikként azért áll kvótás helyen, mert előtte három japán található, továbbá négy cselgáncsozó már a második versenyzőnek számít a hazájából.
Ami a „nem kvótás” magyar súlycsoportokat illeti, 60 kilóban a legjobb magyarként Szabó Csaba a 84., 66-ban Boros Bence a 74., míg +100-ban Sipőcz Richárd a 34. A nőknél 70 kilóban Gercsák Szabina a 37., 78-ban Salánki Evelin a 46., +78-ban Szigetvári Mercédesz pedig a 34. helyen áll.
A 2018. május 25-től 2021. június 28-ig tartó menetelés eredetileg 68–70 versenyből állt volna, ám a pandémia miatt tavaly március és október között minden viadalt töröltek.
Magyar szempontból örvendetes fejlemény, hogy Taskent helyett Budapest ad otthont júniusban a világbajnokságnak, amely a kvalifikáció legfontosabb állomása lesz 2021-ben.
Addig – a jelenlegi menetrend szerint – februárban a tel-avivi Grand Slamen, márciusban a taskenti és a tbiliszi Grand Slamen, áprilisban az antalyai Grand Slamen és a lisszaboni Európa-bajnokságon, májusban pedig a párizsi Grand Slamen lehet még pontokat gyűjteni.
A 2016-os riói játékokon nyolcfős magyar dzsúdós küldöttség vett részt, amely egy ötödik, illetve három hetedik hellyel zárt.
Nagy Attila: „az új szövetségi kapitány tudja, hogyan kell a fiatalokat beépíteni a csapatba”
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
A sok gyenge eredmény után a 3. kalapból húzzák a román fociválogatottat az Eb-selejtezőn
A Svédország elleni vereséget követően hivatalossá vált, hogy a román labdarúgó-válogatott a harmadik kalapból várja a 2028-as Európa-bajnokság selejtezőinek sorsolását. A magyarok egyelőre a 2-esben vannak.
Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
