A magyar szövetség közleménye szerint a 24–24 együttest felvonultató Eb selejtezője tavaly ősszel kezdődött volna el, de a pandémia keresztülhúzta a számításokat. A csapatok három divízióban (A, B és C) küzdöttek volna meg a romániai tornán való részvételért. A selejtezők rajtját először idén januárra halasztották, de mivel azóta sem javult érdemben a járványhelyzet,
az Európai Asztalitenisz Szövetség (ETTU) végrehajtó bizottsága alapjaiban változtatta meg a kvalifikáció lebonyolítását.
Az A csoportos selejtezőket törölték, a B és C csoportos selejtezőket pedig elhalasztották, ezekre áprilisban vagy májusban kerülhet sor.
Az A csoportos csapatok közül a 12–12 legjobb – a 2019-es csapat Európa-bajnokság végeredménye alapján – automatikusan kijutott a kolozsvári Eb-re, és köztük ott van a magyar női válogatott is, köszönhetően a nantes-i kontinensviadalon elért harmadik helyezésének. Bátorfi Zoltán csapata a felújított KSI-csarnokban fogadta volna a svédeket és a szlovákokat a selejtezőben, de erre végül nem kerülhet sor.
A maradék 6–6 A csoportos csapat a selejtező második szakaszában kapcsolódik majd be a küzdelmekbe, remélhetőleg a B csoportos magyar férfi válogatott társaságában, amelynek az első szakaszban a finnek és a skótok lesznek az ellenfelei – ha a járványhelyzet megengedi. A selejtező második szakaszát a tokiói olimpia után, augusztusban vagy szeptemberben rendeznék meg.
Megtartotta az odavágón szerzett egygólos előnyét a Kovásznai Kárpátok, történelmi sikert ért el a Csíkszentsimoni KSK ellenében: 3–2-es összesítéssel feljutott a labdarúgó harmadosztályba.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!