A megmérettetésen négy versenyszámban rendeznek futamokat, a 21 kilométeres félmaratoni távra, az egyéni krosszversenyre (5 és 10 km), a váltóra (4x5 km) és a gyerekek 1 km-es távjára lehetett benevezni.
A szervezők tájékoztatása szerint mind a női, mind a férfi mezőnyben öt kategóriában (18 és 29, 30 és 39, 40 és 49, 50 és 59 év közöttiek, illetve 60 év fölöttiek), míg a gyerekeknél és serdülőknél a 7 év alattiak, a 8 és 11, a 12 és 14, illetve a 15 és 18 év közöttiek korosztályában zajlik a verseny.
A rajtcsomagokat szombaton 9 és 17 óra, valamint vasárnap reggel a verseny előtt 8 és 9 óra között lehet átvenni a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában.
A felnőttversenyek 9 óra 45 perckor rajtolnak a Színház térről, míg a gyerekek megmérettetése 12.30-kor kezdődik, a díjátadó ünnepséget pedig a tervek szerint 13.30-kor tartják.
Az esemény miatt forgalomkorlátozásokra kell számítani, a főtéren való közlekedést már szombaton 16 órától lezárják az autósok előtt és egészen vasárnap 15 óráig nem lehet behajtani a központba és a környező utcákba sem.
A verseny célja az egészséges életmód és a marosvásárhelyi turisztikai látványosságok népszerűsítése.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!