Egzotikus helyen rendezik a következő CONIFA Eb-t
Tekintettel arra, hogy a térség politikai helyzete eléggé instabil, a szervezet nagyon komoly biztonsági garanciákat kért és kapott a leendő rendezőktől.
„A CONIFA továbbra is egyfajta békemisszióként tekint tevékenységére, és a helyszín kiválasztásával is ezt kívánja erősíteni. Minden esély megvan a török Észak-Ciprus részvételére is, ezáltal különösen erősen megmutatkozhatna, hogy a CONIFA és a futball képes a mély történelmi megosztottságok és ellenségeskedések felett hidat építeni” – mondta Wenczel Kristóf, a CONIFA alelnöke.
A Székelyföldi Labdarúgó-egyesület elnöke hozzátette, hogy a székely válogatott tavalyi ciprusi Eb- és idei londoni vébészereplésével gyakorlatilag kvalifikálta magát az eseményre.
– tette hozzá. Korábban Nizza és Yorkshire is jelezte szervezési szándékát, ám pályázatot végül nem tett le.
Wenczel szerint örömteli fejlemény, hogy a 2020-as világbajnokság megrendezésére megerősítette pályázatát Tokió és Seattle is. Tokió ráadásul a nyári olimpia felvezető eseményének is szánja a világbajnokságot, és a csapatokat a még üres olimpiai faluban helyezné el.
„Továbbá gőzerővel folyik az első Ázsia- és Afrika-bajnokság szervezése, valamint az első női futball Eb-é is. Emellett a CONIFA szeretne nyitni a futsal, a strandfoci és mindenekelőtt az utánpótlástornák irányába is” – folytatta a szervezet terveinek ismertetését az alelnök.
„Meggyőződésem, hogy az első U21-es Eb-nek Székelyföldnél ideálisabb rendezőt nem is találhatnánk. Nagyszerű lenne a felnőtt székely válogatott után az ifit is életre hívni, és a nemzetközi futballvilágba bevezetni.
Ezekkel a felvetésekkel az illetékes döntéshozókat részben már megkerestem” – zárta a beszélgetést Wenczel Kristóf.
A 2019-es Eb-n tizenkét csapat fog harcolni az első helyért. A 2017-es győztes Padánia, a második helyezett Észak-Ciprus és a 2018-as világbajnok Kárpátalja, valamint a hazai együttes már a mezőny tagja.
A többi nyolc együttes kiléte a 2019. január 26-án Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában tartandó CONIFA-közgyűlésen derül ki.
Hegyi-Karabah Köztársaság
Más néven Arcah Köztársaság de facto ország a Kaukázus déli részén. Államiságát csak három másik, korlátozottan elismert állam ismeri el (Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság, továbbá Ausztrália Új-Dél-Wales állama), hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.
Területe megközelítőleg kétszerese Hargita megyéének (11 500 km²), de lakossága csak kb. feleannyi (146 600 fő). Legnépesebb települése, Sztepanakert egyben a fővárosa, 52 310 fővel.
Örményország továbbra is igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra, emiatt az örmény–azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapások is kialakulnak.
Nincs több matek: biztos bennmaradó az FK Csíkszereda
Az FCSB elleni bravúrgyőzelem után a többi eredmény is a Csíkszeredának kedvezett: szombaton matematikailag is biztossá vált, hogy Ilyés Róbert csapata elkerüli a kiesést és az osztályozót, azaz a labdarúgó Szuperligában kezdi a 2026–2027-es kiírást is.
„Valósággal felrobbant a stadion” – Batzula Hunor a Corvinul elleni győzelemről
Kulcsfontosságú győzelmet aratott a Sepsi OSK az éllovas Corvinul ellen, és visszavette a második helyet. A lefújás után Batzula Hunor a Székely Sportnak beszélt a nyomásról, a gól pillanatáról és a feljutási esélyekről.
Vizsgálja az ügyészség a sürgősségiről hazaküldött, majd otthon meghalt páciens ügyét
Egy beteg halálát vizsgálja az ügyészség, aki áprilisban került a brassói kórház sürgősségi osztályára, ahol kezelést írtak fel neki, majd hazaengedték. Röviddel ezután otthon meghalt.
Tisztázta a rendőrség Takács Csaba halálának okát
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Tragikus körülmények között elhunyt az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Amikor a magyarok pontosan azt kapták büntetésül, amit a románok jutalmul – semmit
Azt tudjuk, hogy mit kívánt a magyar nemzet 1848-ban, de mit akartak a románok és a szászok? Az MCC történész-kerekasztalán ez is kiderült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
