Egzotikus helyen rendezik a következő CONIFA Eb-t
Tekintettel arra, hogy a térség politikai helyzete eléggé instabil, a szervezet nagyon komoly biztonsági garanciákat kért és kapott a leendő rendezőktől.
„A CONIFA továbbra is egyfajta békemisszióként tekint tevékenységére, és a helyszín kiválasztásával is ezt kívánja erősíteni. Minden esély megvan a török Észak-Ciprus részvételére is, ezáltal különösen erősen megmutatkozhatna, hogy a CONIFA és a futball képes a mély történelmi megosztottságok és ellenségeskedések felett hidat építeni” – mondta Wenczel Kristóf, a CONIFA alelnöke.
A Székelyföldi Labdarúgó-egyesület elnöke hozzátette, hogy a székely válogatott tavalyi ciprusi Eb- és idei londoni vébészereplésével gyakorlatilag kvalifikálta magát az eseményre.
– tette hozzá. Korábban Nizza és Yorkshire is jelezte szervezési szándékát, ám pályázatot végül nem tett le.
Wenczel szerint örömteli fejlemény, hogy a 2020-as világbajnokság megrendezésére megerősítette pályázatát Tokió és Seattle is. Tokió ráadásul a nyári olimpia felvezető eseményének is szánja a világbajnokságot, és a csapatokat a még üres olimpiai faluban helyezné el.
„Továbbá gőzerővel folyik az első Ázsia- és Afrika-bajnokság szervezése, valamint az első női futball Eb-é is. Emellett a CONIFA szeretne nyitni a futsal, a strandfoci és mindenekelőtt az utánpótlástornák irányába is” – folytatta a szervezet terveinek ismertetését az alelnök.
„Meggyőződésem, hogy az első U21-es Eb-nek Székelyföldnél ideálisabb rendezőt nem is találhatnánk. Nagyszerű lenne a felnőtt székely válogatott után az ifit is életre hívni, és a nemzetközi futballvilágba bevezetni.
Ezekkel a felvetésekkel az illetékes döntéshozókat részben már megkerestem” – zárta a beszélgetést Wenczel Kristóf.
A 2019-es Eb-n tizenkét csapat fog harcolni az első helyért. A 2017-es győztes Padánia, a második helyezett Észak-Ciprus és a 2018-as világbajnok Kárpátalja, valamint a hazai együttes már a mezőny tagja.
A többi nyolc együttes kiléte a 2019. január 26-án Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában tartandó CONIFA-közgyűlésen derül ki.
Hegyi-Karabah Köztársaság
Más néven Arcah Köztársaság de facto ország a Kaukázus déli részén. Államiságát csak három másik, korlátozottan elismert állam ismeri el (Abházia, Dél-Oszétia és a Dnyeszter Menti Köztársaság, továbbá Ausztrália Új-Dél-Wales állama), hivatalosan Azerbajdzsán részének minősül.
Területe megközelítőleg kétszerese Hargita megyéének (11 500 km²), de lakossága csak kb. feleannyi (146 600 fő). Legnépesebb települése, Sztepanakert egyben a fővárosa, 52 310 fővel.
Örményország továbbra is igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra, emiatt az örmény–azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapások is kialakulnak.
Világrekord közelében: annyi gólt lőtt az FK Csíkszereda a Dinamónak, hogy nem fért be a jegyzőkönyvbe
Ritkán látott gólfesztivált rendezett az FK Csíkszereda női ifjúsági csapata: a klub 53 találatot számolt a Dinamo ellen, hivatalosan azonban 50–0 került a jegyzőkönyvbe. Az előbbi eredmény mindössze négy góllal marad el a Guinness női rekordjától.
Hosszú időre kidőlt a Brassói Corona pontgyárosa
Súlyos sérülés miatt hosszú időre kieshet David Levin, a Corona Brassó jégkorongcsapatának egyik meghatározó támadója. Az izraeli játékos a Csíkszeredai Sportklub elleni Erste Liga-mérkőzésen szenvedett felkartörést, és műtét vár rá.
Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
