Idén májusban Magyarországról rajtolt a világ egyik legnagyobb kerékpáros viadala, az olasz kerékpáros körverseny. A Giro d’Italia mintájára az augusztusban esedékes székelyföldi körversenynek a történelmi Tiszántúl, Debrecenben lesz a rajtja.
A szervezők még keményen dolgoznak a részleteken, a szakaszok azonban már körvonalazódtak. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere elmondta, hogy továbbra is a hargitai megyeszékhely a főtámogató, a székely körverseny pedig a következő tanácsülés napirendi pontjai között is szerepel.
Az esemény honlapján olvasható adatok szerint a csapatbemutatónak és az első szakasznak Debrecen lesz a házigazdája. A második etap Marosvásárhelyről rajtol és Csíkszeredában zárul, a harmadik szakaszon Csíkszeredából Sepsiszentgyörgyre kerekeznek a sportolók, a negyedik versenynapon Sepsiszentgyörgyről indulva, Erdővidéken át Székelyudvarhelyre érkeznek, a zárószakaszon pedig a Székelyudvarhely – Bucsin-tető – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda útvonalon haladnak.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
Hosszú szünet után tért vissza a klubfutball, a Sepsi OSK pénteken este közel 7000 szurkoló előtt az éllovas Dinamót fogadta a labdarúgó Szuperligában. A helyzetekben gazdag meccset a vendégszurkolók magyarellenes skandálásai sötétítették be.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!