Az Ausztrál Olimpiai Bizottság hétfőre virradóra döntött úgy, hogy az ország küldöttsége nem vesz részt a tokiói nyári olimpián a koronavírus-járvány miatt. Matt Carroll főtitkár szerint a végrehajtó bizottság anélkül döntött így, hogy megvárta volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tanácsát az ügyben. A kanadaiak határozata vasárnap este látott napvilágot, azaz ha a tokiói játékokat meg is tartják a tervezett időpontban, biztonsági okokból sem olimpikonjaikat, sem paralimpikonjaikat nem engedik el a japán fővárosba.
A hétvégén amúgy több nemzeti szövetség vezetősége is az olimpia halasztása mellett érvelt.
„A nyári játékok nem tarthatók meg júliusban az olimpia szellemiségével összhangban” – fogalmazott Bogdan Gabrovec, a Szlovén Olimpiai Bizottság elnöke, aki kiemelte, azért tartja indokoltnak a későbbi rendezést, mert a sportolók számára nem egyenlők a felkészülési lehetőségek a világjárvány hatására.
A norvég bizottság elnöke, Berit Kjöll is az olimpia átütemezését kérte: „Tekintettel a Norvégiában és a világ nagy részén uralkodó homályos helyzetre, nem lenne felelős döntés a sportolókat Tokióba küldeni a világjárvány megszűnése előtt”. Nic Coward, a Brit Atlétikai Szövetség első embere szerint a halasztással lekerülne a stressz a versenyzőkről, hogy a koronavírus-járvány közepette is elvégezzék azt a mennyiségű edzésmunkát, amennyire négy hónappal az ötkarikás játékok előtt szükség van.
Hétfőn megszólalt Abe Sinzó, Japán miniszterelnöke is, aki először beszélt az olimpia esetleges elhalasztásáról.
– mondta Abe Sinzó.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság igazgatótanácsa vasárnap rendkívüli ülést hívott össze, majd az erről szóló hivatalos közleményben jelezte, hogy több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoznak, melyek érinthetik a játékok kezdési időpontját is. A nemzetközi szövetség felhívta a figyelmet, hogy rengeteg szempontot figyelembe kell venni a forgatókönyv-tervezés során, beleértve egyebek közt a már lefoglalt szállások menedzselését vagy éppen 33 olimpiai sportág versenynaptárának átalakítását.
A vasárnap elindított megbeszélés-sorozatot négy héten belül tervezik lezárni.
Thomas Bach NOB-elnök a koronavírus-járvány terjedése ellenére egyelőre kitart a játékok július 24-ei rajtja mellett, ugyanakkor a háttérben vizsgálja egy esetleges halasztás következményeit és a lehetséges új időpontokat.
Ami az esetleges új időpontot illeti, a jövő nyár nagy része foglalt, egyebek közt akkor rendezik a világjárvány miatt egy évvel későbbre tolt labdarúgó Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között, akkor lesz az úszó-vb Fukuokában július 16. és augusztus 1. között, az atlétikai világbajnokság Eugene-ban augusztus 6-ától 15-éig, ezért csak 2021 késő nyarán vagy őszén lehetne az olimpia, esetleg 2022 nyarán.
A dpa német hírügynökség szerint
soha nem látott, monumentális döntés lenne, ha a tokiói olimpiát nem a kiírt időpontban tartanák meg, hiszen olimpiát még egyszer sem kellett halasztani, míg törlésekre csak világháborúk alatt volt példa.
A koronavírus-járvány miatt számos olimpiai selejtezőt lefújtak, jelenleg Magyarországot 84, Romániát pedig 59 sportoló képviseli Tokióban.
Jó hírt kapott az FK Csíkszereda a Szuperliga új idényének rajtja előtt: a Román Labdarúgó-szövetség sürgősségi bizottsága módosította a versenyszabályzatát, így a csíkiak a következő szezonban is saját stadionjukban rendezhetik hazai mérkőzéseiket.
Egy vereséget követően győzelemmel folytatta felkészülését a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK. A bulgáriai Banskóban edzőtáborozó háromszéki együttes 1–0-ra múlta felül a koszovói bajnok FC Dritát, a győztes gólt Cosmin Matei szerezte büntetőből.
Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.
Egy magát humanitárius szervezetnek kiadó, Jóságos szamaritánus nevű, a rászorulókat kihasználó, a nekik szánt adományokat saját célokra költő egyesület tagjaira csapott le kedden a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) Bihar megyében.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!