Díjugratás és fogathajtás jelentette az esemény sportos részét, ahol színvonalas versengést láthattak a nézők annak ellenére is, hogy az eső megnehezítette a lovasok, hajtók dolgát.
Nem tartozik a klasszikus sportágak közé, de a vetélkedést legalább ennyire komolyan vették a szekeresek, akik szintén összemérték maguk és lovaik képességeit. Humorosabb, erő- és ügyességi próbákban is megmérettek a résztvevők, vidámságot varázsolva a ditrói focipályára, a szünetekben pedig szintén a lovas hagyományokat idéző népdalok is elhangzottak.
Díjugratás, 70 cm magas akadályok: 1. Fejér Orsolya, 2. Kántor Boróka, 3. Dobos Réka.
Díjugratás, 90 cm: 1. Katona Brigitta, 2. Petréd Gáspár 3. Joó Vanda.
Fogathajtás: 1. Dobandi István, 2. André Ábel, 3. Bajkó Tibor.
A szekeresek versenyét BB Kupának nevezték, az elnevezést a néhai Bajkó Bálintról kapta, aki a Ditrói Lovasnap megálmodójának és fő szervezőjének, Bajkó Tibornak az édesapja volt, a fődíjat pedig a Krigel SK ajánlotta fel. Az első díjat itt Csibi László vehette át, megelőzve Szászgáspár Attilát és Bíró Attilát.
Elhagyta a játékteret, az öltöző előtt ütést kapott a Csíkszentsimoni KSK játékosa az Agyagfalvi Lendület elleni mérkőzésen. A Székelyudvarhelyi Roseal a második meccsén nem jelent meg kellő létszámban.
A Román Jégkorong-szövetség elnöke, Nagy Attila szerint az új szövetségi kapitány, Ron Pasco érkezésével szorosabbá válhat a válogatottak együttműködése, miközben Marosvásárhely újabb fontos lépést tehet a jégkorong meghonosítása felé.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!